Adószámos magánszemély egyéni vállalkozás helyett?

Olvasási idő: 6 perc

Népszerű tévedés, hogy az „adószámos magánszemély” az egyéni vállalkozás egyik alternatívája! Az „adószámos magánszemély” egy különleges faj a vállalkozási ökoszisztémában. A jövedelem megállapítására az Szja törvény vonatkozó paragrafusai érvényesek, a biztosítási státuszt pedig a Tbj. törvény szerint kell elbírálni. Nem része a tananyagainknak ennek az adózási módnak a részletes ismertetése, csupán néhány népszerű tévhitet szeretnék eloszlatni vele kapcsolatban és ennek érdekében meg kell világítanom az alapvető különbséget az egyéni vállalkozás és az egyéb, önálló tevékenység között. (Mindenestre, a végére beszúrtam egy kis összefoglalót az adózásáról.)

Elterjedt az a téves gyakorlat, hogy emberek adószámos magánszemélyként üzemeltetnek webshopot, kihasználva ennek az adózási módnak az előnyeit. Több, ilyen jellegű kérdést intéztek már hozzám. (Pl. Etsy, ebay stb.) Az egyik probléma ezzel az, hogy az „adószámos magánszemély” kategória nem alternatívája az egyéni vállalkozásnak, nem helyette választható, hanem bizonyos feltételek megléte szükséges hozzá. Ismételjük át, mit jelent az egyéni vállalkozás a törvény szerint!

Magyarország területén természetes személy letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. (2009. évi CXV. törvény 2. § (1))

Összefoglalva tehát, ha a tevékenységet nyereség- és vagyonszerzés céljából, ellenérték fejében, rendszeresen vagy tartósan, saját kockázatodra, önállóan végzed, akkor azt kizárólag egyéni vállalkozóként teheted! Nehéz meghatározni a „rendszeres” fogalmát, hiszen az évi két alkalom is tekinthető rendszeresnek, ahogy a havi egy alkalom, stb. A NAV véleménye ez ügyben az, hogy az eset valamennyi körülményét együttesen kell mérlegelni és ezek alapján dönteni.

Megint más az ingó- és ingatlan értékesítés megítélése, ahol kifejezetten az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok érvényesek, ha gazdasági tevékenység keretében történik az értékesítés. Mi az a gazdasági tevékenység? (Idézem a NAV információs füzetből.)

A Szja tv. 3. § 46. pontja szerint abban az esetben valósul meg a gazdasági tevékenység, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és a tevékenység végzése független formában történik.

Fontos kiemelni azonban, hogy a jövedelem megállapításakor az ingatlan- és az ingó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a megszerzésre és az értéknövelésre fordított kiadásokat akkor is le lehet vonni a bevételből, ha azok az értékesítés adóévét megelőzően merültek fel. Ugyanakkor ingatlan eladásakor a bevételből megállapított jövedelem az évek múlására tekintettel nem csökkenthető. Fontos szabály az is, hogy az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevétel után nem keletkezik adókötelezettség (nem kell jövedelmet megállapítani), ha a bevétel összege az adóévben nem több 600 ezer forintnál.

Az ingatlan- és az ingó vagyontárgyak gazdasági tevékenység keretében történő értékesítésekor a jövedelmet tehát az ingatlan- és az ingó tárgyak értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ezért a magánszemélynek nincs lehetősége a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolására. A magánszemélyek tehát a számított jövedelmük 87 százaléka után fizethetik a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót.

Szálláshely szolgáltatás is végezhető adószámosként és arra megint más szabályok vonatkoznak.

Egy legutóbbi NAV állásfoglalásból arra lehet következtetni, hogy szinte korlátozás nélkül lehet adószámos magánszemélyként bármilyen tevékenységet végezni, a szakemberek körében mégsincs egységes vélemény ezzel kapcsolatban. Egy biztos: a döntés a tiéd!

Nincs taxatíve felsorolás, hogy mi tekinthető rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységnek, így az sincs leírva sehol, hogy mekkora bevétel elérése esetén, hányszor és milyen időközönként kell “értékesíteni” ahhoz, hogy azt csak egyéni vállalkozóként tehessük meg. Vannak NAV állásfoglalások, melyek – mint tudjuk – nem kötelező érvényűek, mindegyik végén olvasható, hogy “Tájékoztatjuk, hogy a fenti állásfoglalás a megkeresésben foglalt információkon alapul, szakmai véleménynek minősül, és kötelező jogi erővel nem bír.”. Vagyis minden további nélkül megtörténhet, hogy a NAV egyik igazgatósága egy másikkal teljesen szembemenő állásfoglalást ad ki. Egy esetleges NAV ellenőrzés során sem használhatóak fel ezek az állásfoglalások, legfeljebb arra hivatkozhatunk, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható módon és gondossággal járt el (mondjuk ez sem egy utolsó szempont).

A másik probléma, hogy álláspontunkat – szükség esetén – hiába támogatja meg a bíróság egy esetleges perben, ha nem hivatkozhatunk rá, ugyanis Magyarországon nincs „precedens” jog, vagyis egy későbbi perben a bíróság nem köteles azt figyelembe venni. A Kúria jelenleg is adhat ki jogegységi határozatokat, amelyek kötelezőek a bíróságokra nézve, de ezek száma elenyésző. Vannak továbbá ajánlási céllal közzétett egyedi döntései is. Ez utóbbi esetében jövőre változás állhat be, ugyanis egy törvénymódosítás szerint jövő évtől a bíráknak a Kúria jogértelmezését is követniük kell.

Fontos hangsúlyoznom, hogy a döntés az adózóé, minden más csupán szakmai vélemény, nem előírás! Én senkit sem fogok le- vagy rábeszélni.

Az „adószámos magánszemély” kategóriát annak idején a szellemi szabadfoglalkozásúakra találták ki, ilyen például egy tolmács, egy műfordító, egy tanár, egy előadó, vagy az ingatlan bérbeadás, stb. Az ilyen jellegű megbízásoknál bátran fel lehet venni az adószámos magánszemély státuszt, feltéve hogy nem rendszeresen jelentkező, kisebb megbízásokról van szó. (Kivétel ez alól a bérbeadás, ahol nem vizsgálandó körülmény a rendszeresség és a jövedelem nagysága, sőt, adószám nélkül is végezhető. ) (Pl. előadó esetén egy fesztiválon való fellépés véleményem szerint még akkor sem minősíthető rendszeresnek, ha azt minden évben megrendezik.) Vizsgálandó körülmény lehet még az, hogy főállásként űzöd, avagy rendelkezel más jövedelem forrással is.

Adószámos magánszemélyként nincs minimum járulékfizetési kötelezettség, mint a főállású egyéni vállalkozónál, ez az egyik előnye. Hátránya, hogy nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, amikor magánszemélyek (nem adóalanyok) felé történik az értékesítés, szolgáltatás nyújtás. Ez azt jelenti, hogy sem a táppénz alapodba, sem a nyugdíjadba nem számít bele az időszak és a jövedelem.

További hátránya, hogy a tárgyévi bevételekkel szemben kizárólag a tárgyévi költségek számolhatóak el. Ez azt jelenti, hogy veszteségelhatárolásra nincs lehetőség, ráadásul, több tevékenység esetén külön-külön kell a bevételeket, költségeket elszámolni és az egyik tevékenység veszteségével nem lehet csökkenteni a másik tevékenység nyereségét.

Adószámos magánszemély és áfa

Teljesen mindegy, hogy adószámos magánszemély vagy, vagy egyéni vállalkozó és az is mindegy, hogy szja szerint adózó vagy katás, az áfának ezekhez semmi köze! Bárki lehet áfás, vagy alanyi mentes áfában. Ez választható, illetve bizonyos feltételek bekövetkezése esetén kötelező. Adószámos magánszemélyként ugyanúgy kötelező áfásnak lenned, ha eléred a 12 milliós bevételi határt, mint egyéni vállalkozóként.

Számla befogadás adószámos magánszemélytől

Ha te, mint vállalkozó (egyéni vállalkozó, társas vállalkozás) adószámos magánszeméllyel dolgoztatsz, akkor neked az általad kifizetett munkadíjból (megbízási díjból) járulékokat (és személyi jövedelem adót) kell levonnod, ha az adószámos magánszemély biztosítottá válik, továbbá a munkadíj után szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást kell fizetned, még akkor is, ha az adószámos magánszemély az elvégzett munkáról számlát ad! Ilyenkor te, mint vállalkozó kifizetővé válsz, neked kell beszedni a járulékokat, adókat és bevallani a NAV felé.

Mikor lesz biztosított az adószámos magánszemély? Akkor, ha a teljesített kifizetés eléri a minimálbér 30 %-át, naptári napra annak harmincad részét. Tehát, ha 2019-ben teljesítesz kifizetést, akkor egy naptári napra 1.610 Ft kifizetése már biztosítási jogviszonyt eredményez.

Nézzünk egy egyszerű példát! Kis Jóskának nagy munkáért kifizetsz 12.600 Ft-ot. Jóska a munkát június 3-6 között végezte el. Ez 4 napi munka. 12.600/4=3.150 Ft, tehát meghaladja a naptári napi 1.610 Ft összeget, ezért biztosított lesz. Ha Jóska ezt a munkát két hét alatt végezte volna el, akkor ugyanez a kifizetett munkadíj nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt Jóska számára, mert 12.600/14 nap=900 Ft, ami alatta marad a napi értékhatárnak.

Erre figyelj, mert ha a munkát végző személy nem tudja igazolni, hogy egyéni vállalkozó, akkor a fentiek szerint kell eljárnod kifizetőként! Ezt sokan nem tudják!

Költségelszámolási lehetőségek adószámos magánszemélyként (nem teljeskörű!)

A tevékenység érdekében felmerült költségek számolhatók el, úgymint:

– anyag, árubeszerzés

– irodaszer, nyomtatvány

– reklám költség

– könyvelő díja

– a befizetett szociális hozzájárulási adó

– szakkönyvek

– szoftver

– stb.

A tevékenység végzéséhez használt helyiség rezsi költsége arányosan számolható el, ha a lakóhelytől nincs elkülönítve és külön mérőórákkal felszerelve. A rezsi számláknak az adószámos magánszemély nevére kell szólnia, vagy a házastárs, bejegyzett élettárs nevére.

Tárgyi eszközök elszámolása: a 200 ezer forintot meg nem haladó, kizárólag a tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök egy összegben elszámolhatóak. Ezen érték feletti, valamint a részben magáncélokat is szolgáló eszközökre átalány amortizáció számolható el, ami legfeljebb a bevétel 1%-ig terjedhet és nem haladhatja meg az eszköz értékének 50%-át. (Ez csak egyszer, az első évben számolható el.)

Gépjármű használat címén is van lehetőség költség elszámolásra, ezt most nem ismertetem.

Megállapított jövedelem = bevételek – elszámolható költségek.

Ha az adószámos magánszemély vállalkozásnak állít ki számlát (kifizetőnek), akkor nyilatkoznia kell a költségek mértékéről. Választhatja a tételes költségelszámolást, vagy a 10% költséghányad levonást, ez utóbbit nem kell igazolni. Ha tételes költségelszámolást választ, akkor az nem lehet több, mint a bevétel 50%-a. Természetesen a bevallásban lehet nagyobb a költségek összege. A nyilatkozatnál figyelni kell arra, hogy a kifizetőnek adott nyilatkozat utólag a bevallásban csak akkor változatható meg, ha 10% költséghányadról nyilatkoztunk!

(Vagyis a bevallásban alkalmazhatjuk a tételes költségelszámolást, fordítva viszont nem. Ha több költségről nyilatkoztunk, akkor 39% bírságot is kell fizetni a költség különbözetre, kivéve, ha a különbözet nem haladja meg a nyilatkozott költség 5%-át. Ha emiatt adókülönbözet is keletkezik és az meghaladja a 10 ezer forintot, akkor 12% különbözeti bírságot is kell fizetni.

A kifizető (tehát ha vállalkozásnak számlázunk) megállapítja, hogy biztosított lesz-e az adószámos magánszemély (ha eléri a jövedelem a minimálbér 30%-át, naptári napra annak harmincad részét) és ha biztosított, akkor levonja a járulékokat is. Ezen kívül szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége is van minden esetben, akkor is, ha az adószámos magánszemély nem válik biztosítottá. Szja-t is minden esetben vonnia kell. Akkor is, ha számlát állít ki az adószámos magánszemély. Lásd fentebb. Családi kedvezményt igénybe lehet venni, erről nyilatkozni kell a kifizető felé.

Ha nem kifizetőnek számláz az adószámos magánszemély, akkor a jövedelmet (bevételek – elszámolható költségek) és az adókat magának kell megállapítania. Az adószámos magánszemély negyedévente fizet szja előleget (15%), a negyedévet követő hónap 12. napjáig, (a családi kedvezményt itt is figyelembe lehet venni), valamint szociális hozzájárulási adót (15,5%). A szociális hozzájárulási adónak ebben az esetben nincs felső fizetési határa. (Ellenben az egyéni vállalkozó osztalékalapjánál van. )

Fentiekből talán kitűnik, hogy miért utálja a könyvelők egy része ezt a tevékenységi formát.

Figyelem! Ez a cikk nem tartalmaz minden információt!

Az adatkezelési szabályzatot ide kattintva tekintheti meg.

Hírlevélküldő szoftver